Kistérségünk általános jellemzői
Sopron-Fertőd Kistérséghez 40 település tartozik, lakosainak száma 94.606, területe pedig 857 négyzetkilométer. Egymástól legtávolabb lévő településeink közötti távolság több mint 50 kilométer. Kistérségünk lakosságszámát, területét, súlyát tekintve regionálisan, sőt országos viszonylatban is a nagy kistérségek közé tartozik, nagyobb, mint a velünk szomszédos négy kistérség együttesen.
Sopron-Fertőd Kistérség a Nyugat-Dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén helyezkedik el. Délről közvetlenül határos Vas megyével, ezen belül a Kőszegi és a Csepregi Kistérséggel melynek jelentős része 1950-ig Sopron megyéhez tartozott. Délkeletről a Sárvári Kistérség, keletről pedig a Kapuvári Kistérség határolja, míg nyugatról és északról Ausztria. Sopron-Fertőd Kistérség természeti adottságai, kulturális, történeti értékei országos viszonylatban is kiemelkedők.
A térségben három földrajzi tájegység találkozik teljes harmóniában egymással, hegység, dombság, síkvidéki tájak változatos együttese jellemzi. Ennek megfelelően természeti értékek sokasága koncentrálódik viszonylag kis területen. A Soproni hegység szubalpin jellegű klímájával, hazai viszonylatban magashegységi jellegzetességeivel számos értékes, védett növény és állatfaj élőhelye. A hegység korábban 60, ma 40 százalékán találunk fenyveseket. A soproni parkerdő az ország második leglátogatottabb parkerdeje, évente egymilliónál is több látogató keresi fel.
A Soproni hegység és a Bécsi domb közötti terület jellegzetesen szép pannon vidék. A Fertő tó, hazánk második legnagyobb tava, a legnyugatibb sztyepp tó Európában. A klimatikus feltételek mellett a talaj és a víz magas sótartalma járul hozzá a mintegy 20 ezer éves Fertő tó és a környező tájegység biológiai sokféleségéhez. A Fertőtáj szubmediterrán klímája, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Világörökségi terület egyedülálló természeti értékeket képviselnek.
Sopron környéke és a Fertőtáj a híres borvidék szőlőinek termőhelye is, a szőlőültetvények jellegzetesen szép részei a tájnak.
Kistérségünk déli, délkeleti része részben a Kisalföld, részben a Sopron-Vasi síkság területére esik. Ez a térség is összetett arculatú terület, a minden szempontból változatos táj (domborzat, éghajlat, vízrajz, növény- és állatvilág) a nyugat európai tájhatások hordozója. A táj szépsége, a főutaktól távolabb fekvő települések csendessége, meghittsége vonzó a turisták számára is. A határok megszűnése új lendületet fog adni a határ menti településeknek. A Répce folyó és az Ikva patak kistérségünk számos településének képéhez hozzátartozik.
Kistérségünknek két városa van, Sopron és Fertőd, a nagyközségek száma 3, Fertőszentmiklós, Nagycenk és Sopronhorpács, melyek közül reményeink szerint Fertőszentmiklós rövidesen megkapja a városi címet. A községek száma 35. Településeink változatos képet mutatnak az 57 ezer lakosú megyei jogú várostól legkisebb településünkig a 48 lakosú Csérig. Sopron után a legnagyobb településünk a 3800 lakosú Fertőszentmiklós, majd őt követi a 3400 lakosú Fertőd. 2000 feletti lakosa van Ágfalvának, Fertőrákosnak és Kópházának. Ezer és kétezer lakos közötti településeink száma 11, 500 és 1000 közötti 8, 100 és 500 közötti 13, míg 2 településünk lakóinak száma nem éri el a 100 főt. Önálló polgármesteri hivatal működik 15 településen, míg a többi 25 település 11 körjegyzőségben látja el a közigazgatási feladatokat. A Kistérség székhelye Sopron Megyei Jogú Város, társszékhelyek: Fertőd, Fertőszentmiklós és Lövő.
Térségünk SWOT analízise, azaz Erősségeink, Gyengeségeink, Lehetőségeink, Veszélyeink:
| Erősségek |
Gyengeségek |
- Kiváló földrajzi elhelyezkedés
- Védett természeti értékek ?NP, természetvédelmi
- terület, Natura 2000 területek, növény-és
- állatritkaságok
- Ápolt, tiszta települések
- Környezetükért tenni akaró emberek
- Faluszépítő csoportok, egyesületek
- Hagyományápoló csoportok, egyesületek
- Kulturális sokszínűség
- Gazdag hagyományok, történelmi emlékek
- Történelmi borvidék
- Világörökség
- Tájházak
- Fesztiválok, kulturális rendezvények
- Sok civil szervezet
- Környezetkímélő termesztési technológiák terjedése
- Nő a helyi termékek iránti kereslet
- Felnőtt képzéssel is foglakozó intézmény
- Sport egyesületek nagy száma
- Sok innovatív, kreatív ötlet
- Erős szándék és igény az összefogásra
- Lokálpatrióta szemlélet
- Környezetükért tenni akaró, szorgalmas, igyekvő
- emberek
- Tehetséges fiatalok
- Pozitív migráció
- Alacsony munkanélküliség
- Kedvező földrajzi fekvés
- Kiépült infrastruktúra
- Reprezentatív természeti környezetből adódó magas tájpotenciál
- Jelentős szálláshely kínálat
- Termálvíz
- Építési kedv
- Fertő menti kerékpárút-hálózat, kerékpáros kultúra fejlettsége
- Fertő parti élénk turizmus
- jelentős turisztikai vonzerők a kistérségben
- Ápolt kultúrtáj, jó minőségű terményt adó földek
- Közös nemzeti park, melyben különleges állat- és növényfajok találhatók
- Országos jelentőségű főutak
- Innovációra képes lakosság
- természetvédelmi területek százalékának magas részesedése az összterületből
- Nagyszámú és jól kiépített a szolgáltatószektor
- Hagyományos a kistérségben az idegenforgalom
- A kistérségben működő vállalkozások mérete változatos, mely rugalmas piaci alkalmazkodó képességet indukál
|
- Nagy tranzitforgalom
- Megoldatlan környezetvédelmi problémák
- Nincs környezettudatos magatartás
- Internetes lehetőségek kihasználatlansága
- Közösségi tudat gyengeségei
- Korszerű szakmai, vállalkozói ismeretek hiánya a gazdálkodóknál
- Alacsony szintű idegen nyelvismeret
- Kevés sportrendezvény
- A különböző rendezvények összehangolatlansága
- Kevés helyi termék, nincs feldolgozó üzem
- Időben összehangolatlan programok, melyek így gyengítik egymást
- Az amatőr kulturális területen tevékenykedő tehetséges embereknek kevés a bemutatkozási, megmérettetési lehetősége
- Kevés színvonalas kiállítás
- Fesztiválok nem elég szervezettek
- A lakosság saját hagyományait lassan elveszíti, csökken a sokszínűség
- Hiányoznak a fórumok ahol a generációk egymással találkozhatnak
- Az egyes ember elszigetelődik
- Nincs elég súlya a helyi médiának és szervezetlen
- Gyenge az együttműködés a különböző társadalmi csoportok között: civil-civil, civil-önkormányzat, vállalkozók-önkormányzat, vállalkozók-vállalkozók
- A szabadidő hasznos eltöltésében a tömegsport, mint lehetőség nem elterjedt
- A versenysport, utánpótlás nevelés alulfinanszírozott
- Az önkormányzatok szűkös lehetőségei a településkép javításában
- Kevés a helyben elérhető munkaerő- piaci képzés
- Kedvezőtlen korstruktúra, elöregedő települések
- Túlzsúfolt, balesetveszélyes utak
- Óriási tranzitforgalomból adódó levegő, zaj és egyéb szennyeződés
- Kerékpáros tájékoztatási rendszer hiánya
- Alacsony térségi kohézió
- Turisztikai marketing hiánya
- A meglévő szálláshelyek kihasználtsága alacsony, kevés a vendégéjszaka
- A turizmus programkínálata idényszerű, összehangolatlan
- Illegális szemétlerakók rontják a kistérség összképét
- Bizonytalan tőkemegtérülés
- Gazdálkodói, vállalkozói bizalmatlanság
- Szakértelem és vállalkozói ismeretek hiánya a vállalkozóknál
- A kistérségi munkanélkülieknek alacsony a képzettsége
- A külterületi önkormányzati utak önkormányzati kezelésbe kerültek, kezelésük forráshiányos
- országhatárok átjárhatósága
|
| Lehetőségek |
Veszélyek |
- Aktivizálható civil szféra
- Kialakulóban van a térségi szemlélet
- Alternatív növénytermesztési módok népszerűsítése
- Helyi termékek iránti kereslet növekedése
- Helyi mesterségek felélesztése
- Alternatív energiaforrások arányának növekedése
- A vidéki, tájjelleg erősítése
- Programok, cselekvési tervek térségi hálózatban
- Gazdag kulturális örökség fejlesztése
- Védett természeti értékek jelenléte
- A különböző képzések, az élethosszig tartó tanulás
- iránt megnőtt az igény
- Térségi összefogással megvalósuló színvonalas
- kulturális programok
- Prevenció előtérbe helyezése az egészségügyben
- Határ menti együttműködés fokozása
- Ökoturizmus fejlesztése
- Térségfejlesztési iroda működtetése
- A Fertő menti és a Duna menti kerékpárút összekapcsolása
- termálturizmus bővítése
- Nádgazdálkodás preferálása, lehetőségeinek maximális kihasználása
- Szolgáltatási szektor bővítése
- térségi együttműködés erősítése
- Turisztikai programcsomagok kidolgozása, egész térségre vonatkozó összehangolása, komplex tájékoztatási rendszer kialakítása
- Turisztikai marketing növelése
- Kereskedelmi ágazat fejlesztése
- Vendéglátó-ipari szakemberek képzettségének fejlesztése
- Vállalkozásbarát közgazdasági környezet kialakítása a kistérségben
- Erdőterület növelése az alkalmas területeken és az erdők egészségi állapotának javítása, turistabarát fejlesztések
- Nyelvi képzések fejlesztése, különös tekintettel az idegenforgalomra és a határközelségre
- A már nemzeti és nemzetközi szinten megismert rendezvényekhez kiegészítő programok kialakítása
- Panorámautak fejlesztése (kerékpáros, gyalogos)
- Transzkistérségi kapcsolatok erősítése: falusi- és gyógyturizmus fejlesztése
- Kistérségi reklámanyagok készítése, és széles körű (országos, ország határon túli) terjesztése
- Üdülési programok kidolgozása: az állatvilág megfigyelésére, természet megismerésére, kulturális tradíciók bemutatására, történelmi nevezetességek bemutatására irányulva
|
- Nehézkes határ menti együttműködés
- Történelmi nevezetességek, természeti környezet
- állagromlása
- Szervezetek, programok instabilitása
- Központi finanszírozás kiszámíthatatlansága
- Környezeti terhelés növekedése
- Az állami finanszírozási rendszere kiszámíthatatlan az
- egészségügyi, kulturális területeken
- Elöregedő társadalom
- Globális válságok már helyi szinten egyre jobban
- érezhetőek lesznek
- Elvándorlás, bevándorlás eltorzítja a népesség egészséges
- összetételét
- Konfliktusok fokozódása a lakossággal a természetvédelem területén
- romló közbiztonság
- Tranzitturizmus magas aránya megmarad
- Meglévő természeti értékek pusztulása
- Drogkereskedelem
- tranzitforgalommal járó problémák fokozódása (levegő, zaj, baleset)
- Térségi menedzsment további hiánya
- Közösségszervezés elmaradása, identitástudat csökken
- A történelmi nevezetességek és a természeti környezet állagromlása negatívan hat a turisztikai bevételre
- A környező osztrák térség továbbra is elszívja a képzett munkaerőt
- Képzetlen munkaerő alkalmazása, negatív visszacsatolást indukálhat a térség gazdasáfára
- Természeti környezetre gyakorolt káros hatások következtében csorbul a kistérség vonzereje
- a reklámtevékenység, és az informatikai fejlesztés elmaradása miatt a kistérség ismeretsége nem nő
- alacsony jövedelmezőségi szint és a középréteg fizetőképessége miatt csökkenhet a vállalkozói kedv a gazdaságban
- Összefogás hiányában az együttműködésből adódó előnyök elmaradnak
- A szabályozási rendszer nem minden esetben ösztönző, melynek hatására csökkenhet a vállalkozói kedv
- Környezetvédelmi szemlélet lassú fejlődése
|
